A Hit Gyülekezetében érték utol Joób Mártont a szegedi LMBT-aktivisták

Tarnay Kristóf Ábel | június 8. 19:38 | Utolsó frissítés: 4 hónapja

Nem kértek lehetetlent, mégsem kerültek be a helyi esélyegyenlőségi programba. Joób Mártonnal nem sikerült dűlőre jutniuk, az Új Nemzedék már békülne velük, de csak mert nyakukon az Egyenlő Bánásmód Hatóság. Tronicsek Viktóriával és Kovács Dávid Zoltánnal, a Szegedi LMBT Közösségért Csoport tagjaival beszélgettünk.

 

Kezdjük a lapunk cikke nyomán komoly visszhangot kiváltó helyi esélyegyenlőségi programmal! Azt mondtátok, Nagy Sándor alpolgármester pontosítást kért az ügyben, miszerint a HEP helyzetelemzésébe bekerültek az LMBT-közösségek, mint védendő kisebbség, de a cselekvési tervek közé már nem. Ezek szerint látják a problémát, csak nem akarják megoldani?

Tronicsek Viktória: Ez pontosan ezt jelenti. A helyzetelemzés rész arról szól, hogy feltárják a település esélyegyenlőtlenségi problémáit, az intézkedési terv pedig ezekre öt évre előre a város terveit rögzít. Ebben a szexuális- és nemi kisebbségekre vonatkozóan nincsen semmilyen intézkedés rögzítve, és egyelőre nem is terveznek ilyet.

Ti az erről szóló előkészítő fórumon részt vettetek, méghozzá elég nagy létszámban. Szerettetek volna benyújtani egy általatok készített intézkedési tervet. Végülis egy pár mondatot leszámítva szinte semmi nem került be a témáról, nem is volt róla külön napirendi pont, elő sem adhattátok a tervezetet. Mit tartalmazott volna ez?

Kovács Dávid Zoltán: Két intézkedést szerettünk volna bevetetni az esélyegyenlőségi programba. Egyrészt egy civil vállalást kértünk volna azzal kapcsolatban, hogy az önkormányzati cégek által szervezett civil rendezvényeken, mint a Civil Piac, vagy a Civilek Éjszakája, szervezetként mi is jelen lehessünk. Ezen rendezvények esetében eddig nem igazán érvényesült az egyenlő bánásmód elve.

A melegek nem fértek be a hátrányos helyzetűek közé Szegeden

Gyorsan szeretnél értesülni a Szegedi Csípős híreiről? Csatlakozz hozzánk! Klikk, és like a Facebookon! A Szegedi LMBT Közösségért csoport Facebook-on közzétett felhívására látogattunk el a városháza helyi esélyegyenlőségi programjának (HEP) előkészítő fórumára. Ők azt szerették volna, ha a szexuális kisebbségek is bekerülnek az öt kiemelten segítendő hátrányos helyzetű célcsoport mellé.

A Civil Faluban ott voltatok korábban, nem jól emlékszem?

K. D. Z.: Igen, ott kinn voltunk. Az elmúlt három évben már csak meghívásos alapon lehet bekerülni.

T. V.: Oda meg szoktuk kapni a meghívást, például a Civil Piacnál volt ezzel probléma. Ott 2015-ben voltunk kinn legutoljára, a rákövetkező években megkerestük a szervezőket, és azt a választ kaptuk, hogy nincsen hely. Ez a Mars téren szokott lenni, egy önkormányzati cég, a  Szegedi Városkép és Piac Kft. szervezi, a civilek bemutatkozásáról szóló egy napos esemény.

A Szegedi LMBT Közösségért Csoport még az ásotthalmi rendelet elleni tiltakozó akciójukkor. (Fotó: Frank Yvette/Delmagyar.hu)

Kik vannak ott ezen?

T. V.: Több tucat civil szervezet, de pl. az Agóra, a Drogcentrum, az Ifjúsági Ház és más önkormányzati intézmények is képviseltetik magukat. Mi 2015-ben kinn voltunk, semmi rossz tapasztalatunk nem volt, de 2016-ban már nem hívtak meg. Kerestük a szervezőket, de akkor, és a rákövetkező években is azt a választ kaptuk, hogy nem tudnak helyet biztosítani nekünk.

Ez egy burkolt “nem” volt igazából.

Azért fontos ez, mert egy önkormányzati cégről van szó, amelyekből mások elég támogatóak. Gondoljunk például a Szegedi Rendezvény- és Médiaközpontra! Nagyon egyenlőtlen az, ahogy hozzánk viszonyulnak, vannak, akik még az egyenlő bánásmód követelményét sem tartják be.

Ez lehet, hogy a cégvezetők személyes attitűdjén múlik?

T. V.: Valószínű, hogy igen.

Elképzelhető, hogy ha valakinek van személyes érintettsége, mert ismerősök közt, rokoni körben van LMBTQ-ember, akkor könnyen lehet, hogy sokkal támogatóbb lesz,

míg akinek nincs ilyen személyes tapasztalata, az lehet, hogy előítéletesebb lesz. Ezért is lenne fontos az önkormányzati alkalmazottak érzékenyítése.

A HEP előkészítő fóruma után Joób Márton azt mondta, hogy ő azt nem szeretné, hogy az LMBT-kérdés bekerülése vagy be nem kerülése elvonja a fókuszt a másik öt csoportról. Egy hatodik kategória miért veszi el a fókuszt a másik öttől?

T. V.: Erről Joób Mártont kellene megkérdezni.

K. D. Z.: Próbáltuk is, de nem sikerült sajnos. Kerestük telefonon, emailben, de nem vette fel és nem reagált.

De ő nekem azt mondta, hogy végül találkozott veletek.

T. V.: Erről a találkozóról szívesen mesélek, nagyon érdekes volt. Azt tudni kell előzményként, hogy mi akkor már Joób Mártont legalább fél éve próbáltuk elérni.

Valószínűleg nagyon elfoglalt ember, és ezért nem tud fogadóórákat tartani.

Folyamatosan nézzük többen is a tagok közül az önkormányzat honlapján. Utoljára 2017-ben volt fogadóórája, idén még például nem volt. Nagyon nehéz őt elérni. Az önkormányzat szervezeti és működési szabályzata szerint ugyanis nem kötelező ilyeneket tartani a képviselőknek.

Szervezők és felszólalók a tavalyi Szivárvány-héten (A szerző felvétele)

Üldöztük telefonon, nagyon sokféle telefonszámról hívtuk, gyakorlatilag munkamegosztásban hívták a szervezet tagjai, nem is tudhatta, hogy mi vagyunk, de az a tapasztalatunk, hogy senkinek nem veszi fel a képviselői telefonját.

De végül csak sikerült összehozni ezt a találkozót.

T. V.: Igen, ez nagyon izgalmas volt. Nem reagált sem az emailjeinkre, se a telefonhívásainkra. Tudtuk, hogy a Hit Gyülekezetében minden vasárnap ott van, mert többen is járnak oda egyébként a csoportunkból. Ő ott a zenekarban gitározik. Kétségbeesésünkben elmentünk többen az egyik vasárnapi Hit Gyülekezetére, ahol Joób Mártont megpróbáltuk elcsípni.

Ez sikerült is, és megbeszéltünk vele gyorsan egy személyes találkozót másnapra, egy nagyon rossz időpontra a Széchenyi térre egy hétfői napon. Ez nagyon kínos volt, a szervezetből csak én tudtam reggel odamenni, fél kilences találkozót beszéltünk meg. Oda is mentem fél kilencre, bementem a Lipóti Pékségbe, ahova megbeszéltük. Láttam, hogy nincs ott senki, a pultos kérdésére mondtam, hogy egy ismerőst várok. Említette, hogy az emeleten is vannak valakik, nem őket keresem-e.

Mondtam, hogy biztos nem, mert azt gondoltam, hogy ha megbeszélek ide egy találkozót, akkor vagy a pékség előtt találkozunk, vagy valahol bent látható helyen leülnek, és megvárnak.

Eszembe se jutott, hogy Joób Márton elbújt az emeletre.

Ez történt, vártam még tíz percet, mikor kijött ő, és még egy szegedi MSZP-s önkormányzati képviselő. Mondtam, hogy itt voltam fél kilencre, mire kérdőre vontak, hogy de hát negyed kilencre beszéltük meg, és már menniük kell, sietnek. Tanúm van rá, hogy félre beszéltük meg.

Ebből akkor mi lett végül?

T. V.: Ebből az lett, hogy én azt mondtam, hogy akármennyire kell sietniük, legalább egy öt percet szánjunk arra, hogy megbeszéljük, hogy mikor legyen a következő találkozó. Visszamentünk és leültünk öt percre. Azt mondta a február elejei találkozón Joób Márton, hogy őszintén megmondja, hogy a választások után lenne jó.

És ez sikerült?

T. V.: Nem, a választások után nem találkoztunk vele. Kerestük, de nem reagált. Nekünk ahhoz el kell mennünk a Hit Gyülekezetébe vasárnap, hogy vele egy személyes találkozót tudjunk megbeszélni, elég nagy energiabefektetést igényel ez részünkről.

De akkor ott helyben nem sikerült vele semmit érdemben egyeztetni?

T. V.: Nem, ennyi volt, hogy nem akarnak ezzel foglalkozni a választásokig. Az is szomorú, hogy ezek szerint eredetileg is összesen tizenöt percet szánt volna ránk.

Ti akkor most várjátok a következő találkozót vele?

T. V.: Nem akar velünk találkozni.

De ti szeretnétek.

T. V.: Mi szeretnénk, de nem tudom, hogy mennyire vagyunk még kitartóak.

A Hit Gyülekezete - ha már szóba került - azért érdekes, mert bár mostanában több progresszív, a homofóbiát elítélő keresztény mozgalom ismert és aktív, de a Hit Gyülekezetét időnként megvádolják homofóbiával, talán nem is teljesen alaptalanul, ha mondjuk Németh Sándor egyes mondatai alá is támasztják ezt.

T. V.: Többen jártunk már ott, bár nem rendszeresen.

Mik a tapasztalatok?

T. V.: Az egyik tagunk egyszer elment, és az egyik munkatársa is oda jár. Amikor megtudta róla, hogy meleg, akkor megfenyegette, hogy ne menjen legközelebb az istentiszteletre.

Azzal fenyegetőzött, hogy vannak ám biztonsági őrök is.

Remélhetőleg nem ez az egyház hivatalos álláspontja.

Elment legközelebb?

T. V.: Azt hiszem, hogy azóta nem volt. Volt tervben az is, hogy elmegyünk közösen, de azóta nem került rá sor.

Ez elég szomorú vége a történetnek. Kicsit visszakanyarodva: a szegedi HEP budapesti megfelelőjében úgy tudom, a védendő célcsoportok között viszont benne van az LMBT-közösség. Ott mit tartalmaz a cselekvési terv?

T. V.: Budapesten az egyes kerületeknek is vannak helyi esélyegyenlőségi programjai, meg van egy nagy, fővárosi. A szexuális- és nemi kisebbségekkel a nagy fővárosi foglalkozik. Annak kicsit más a szerkezete, mint a szegedinek. Nem vagyok szakija az ilyeneknek, de ott úgy néz ki, hogy van a helyzetelemzés ugyanúgy, de az intézkedési terv nem egyes csoportokra tartalmaz konkrét javaslatokat, hanem általános intézkedések vannak, és betűjelekkel van jelölve, hogy azok melyik célcsoportokra vonatkoznak. És itt vannak olyan intézkedések, amelyek a szexuális- és nemi kisebbségekre is vonatkoznak.

Példát tudsz mondani?

T. V.: Például az esélyegyenlőségi célcsoportokba tartozó emberekhez helybe vitt, mobil szűrési programok bővítése, vagy az ügyfél-elégedettség mérés bevezetése a főváros területén található, önkormányzati fenntartású egészségügyi intézményekben. De mi ezeknél jóval egyszerűbb intézkedéseket kértünk Szegeden.

Ezért volt nekem furcsa, hogy nem került be, mert nem tűnt úgy, hogy megvalósíthatatlan dolgokat kértetek.

K. D. Z.: Nem, egyáltalán nem. Csak olyan dolgokat kértünk, amiket teljesíthetőnek gondoltunk mi az önkormányzat részéről. Tényleg, abszolút semmi, vagy nagyon minimális energiabefektetésükbe került volna.

Érdeklődők a Szegedi LMBT Közösségért Csoport civil falus kitelepülésén a SZIN-en (Fotó: Facebook)

T. V.: Azért szerintem nem sokat kértünk öt évre.

Kicsit konfliktusokkal teli volt az utóbbi időtök, az állami Új Nemzedék Központtal sem épp felhőtlen a viszonyotok. Ahogy lapunk először megírta, ti onnan mint civil szervezet ki lettetek tiltva arra hivatkozva, hogy a közgyűlésben képviselitek az LMBT-emberek jogait, és ezzel politizáltok. Úgy emlékszem, azt mondták, a tagjaitokat szívesen látják, de a szervezeteteket nem. Mik a fejlemények ebben, kivel tárgyaltatok az ügyben?

K. D. Z.: Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) május végén hirdetetett meg tárgyalást, ezen az Új Nemzedék Központot egy ügyvéd képviselte, illetve a szegedi ÚNK vezetője volt jelen, mint beidézett tanú.

Tehát az Egyenlő Bánásmód Hatóság indított eljárást az ügyben?

T. V.: Mi indítottunk eljárást február végén a Hatóságnál, miután három hónapig próbáltuk szóra és jobb belátásra bírni az ÚNK vezetésését..Még 2017-ben egy rövid emailben erősítették meg, hogy ki van tiltva a szervezetünk, ezt követően semmilyen megkeresésünkre nem reagáltak.ezzel kapcsolatban. Nem nagyon maradt más választásunk, mint hogy eljárást indítsunk ellenük.

És mire jutottatok ezen a tárgyaláson?

K. D. Z.: Az ÚNK jogi képviselője változatlan tartalommal fenntartotta az egyezségi ajánlatát, amelyet a szervezetünk korábban már írásban elutasított.

Kaptunk ugyanis áprilisban egy egyezségi ajánlatot, ha lehet azt ajánlatnak felfogni, lényegében egy ultimátum volt.

A lényege az volt, hogy visszaengednek minket, de nagyon sok korlátozással. Ez az egyezségi ajánlat lehetővé tette volna az ÚNK-nak, hogy bizonyos szubjektív módon meghatározott esetekben a közösségi terek használatát ismét ne engedélyezze. Ilyen lehet például ha nem bizonyíthatóan „politika- és ideológiamentes” egy esemény.

Az egyezségi ajánlatban kódolva volt, hogy ezt nem gondolják komolyan, és nem fogják betartani. Mindezek előtt, ha szeretnénk szervezni egy programot, akkor előre egy hónappal be kell jelenteni Pesten, ami hátrányos megkülönböztetés, hiszen más szervezetektől, akik ott vannak, ezt nem kérik.

Csak tőletek?

K. D. Z.: Csak tőlünk. Arra hivatkozott az ügyvéd, hogy azért kérik, mert a többi szervezet nem perelte be őket, csak mi.

Ez egyfajta büntetés?

K. D. Z.: Úgy is fel lehet fogni. Az Új Nemzedék azt a kifejezést használta, hogy az egyezségi ajánlat, amit tőlük kaptunk, az nem egy ultimátum, hanem egy félig kész valami, amit ki kell még tartalommal tölteni. De ezt eddig velünk nem közölték, hogy tárgyalni szeretnének velünk. Tavaly december óta folyamatosan kerestük őket ezzel kapcsolatban, rengeteg emailt küldtünk nekik, egyre se válaszoltak azóta. De most először mondták már majdnem a tárgyalás legvégén, hogy ők szeretnének velünk leülni tárgyalni, viszont ehhez fel kellene menni Pestre.

És azt ti nem szeretnétek?

T. V.: Mi azt beszéltük a csoportban, hogy mi nem érezzük őszintének és hitelesnek ezt az egyezségi ajánlatot, mi tökre azt látjuk - most nagyon őszinte leszek -, hogy ők a büntetést akarják csak elkerülni ezzel, de egyébként nem tartanák be az egyezséget. Láttunk már erre példát, amikor a magyar rendőrség nem tartotta be az egyezséget, amit EBH-eljárásban vállalt a hajléktalan emberek zaklatása miatt.

Az ügyvéd pont ezt mondta, hogy nem érti, miért nem megyünk bele az egyezségbe, mert az, hogy a magyar állam áll az Új Nemzedék mögött, az elég garancia kellene, hogy legyen ahhoz, hogy ők ezt az egyezséget be fogják majd tartani.

Sajnos nekünk a magyar államba vetett bizalmunk nem valami nagy.

Most hogyan tovább akkor?

T. V.: Most már kimerítettük a nyilatkozatokat, tehát ezen rágódni tovább nem fog a Hatóság, nem lesz több tárgyalás, határozatot fognak hozni rövid időn belül.

Akkor arra számítotok, hogy elmarasztalja őket.

T. V.: Igen, mindenképpen.

És utána mi lesz?

T. V.: Az lenne a minimum, hogy a Hatóság arra kötelezi az eljárás alá vontat, hogy a jogsértő helyzetet szüntesse meg. Ez a mi esetünkben azt jelentené, hogy kötelesek visszafogadni minket.

A Momentumnak fontos

- A Momentum fontosnak tartja az LMBTQI-emberek esélyegyenlőségének és társadalmi befogadásának előmozdítását - mondta lapunk kérdésére Mihálik Edvin, a párt szegedi szervezetének elnöke. “Akkor tudunk jó közösséget építeni, ha annak tagjai szabadságban és önmagukat felvállalva élhetik mindennapjaikat. Ezért is tartjuk kiemelten fontosnak, hogy a helyi LMBTQI közösséggel együttműködve a város tegyen meg mindent annak érdekében, hogy növeljük az elfogadást a szegediek között. Ehhez azonban nem az LMBTQI személyek különböző kategóriákba sorolására, hanem társadalmi érzékenyítésre, informálásra és közösségi programokra van szükség.” - tette hozzá.

És ha adnak egy árlistát?

T. V.: Ez megint az egyenlő bánásmódot sértené, mert más szervezetektől nem kérnek pénzt azért, hogy náluk tarthassanak rendezvényt. Ez esetben kénytelenek lennénk újabb eljárást indítani.

Van viszont pozitív példa is a várossal való együttműködésre, ez pedig a Szivárvány-hét, amit harmadik alkalommal rendeztetek meg idén. Nekem ez kicsit nagy kontrasztban áll a HEP-es sztorival, talán ez a legkomolyabb kirekesztés ellenes érzékenyítő rendezvény Szegeden, és azért ott Jávorszky Ivántól a BP egyik helyi vezetőjéig sokan aktívan bekapcsolódtak.

T. V.: Ebben nincs ellentmondás, ott a városvezetést nem képviseli senki

De önkormányzati intézményekkel jóban vagytok.

K. A.: A Szegedi Rendezvény- és Médiaközpont Kft.-vel elég jó az együttműködés. De ez jelentős mértékben azon is múlik, hogy egy cég- vagy intézményvezető mennyire érzékeny erre a kérdésre. Jávorszky Iván és a Belvárosi Mozi vezetősége például nagyon, ott ez az ő személyüknek köszönhető. De például a Szegedi Sport- és Fürdők Kft. is nyitott, a Derkovits fasori Kisstadionban is kihelyezték a “Biztonságos tér” matricát a Szivárvány-héten.

Ezt a rendezvénysorozatot akkor szeretnétek is folytatni, gondolom.

K. D. Z.: Igen, szeretnénk mindenképpen.

Ha jól tudom, készültök a Pride-ra is, lesz rengeteg programmal országszerte, itt, Szegeden mivel?

K. D. Z.: A legelső rendezvényünk egy filmklub volt, most rendhagyó módon a Belvárosi Moziban, a Fantasztikus nő című filmet néztük meg, ez a transzneműségről szól, ami szerintem azért fontos téma, mert az LMBT-személyeken belül is ez kicsit kívülálló, ismeretlen, idegen téma, és itt is vannak még konfliktusok.

T. V.: És a film egyébként most nyert Oscar-díjat.

 

Hozzászólok!