Bevette az önkormányzat a melegeket és a drogfüggőket is az esélyegyenlőségi programba

Tarnay Kristóf Ábel | június 12. 15:14 | Utolsó frissítés: 7 hónapja

Ma tartották a város helyi esélyegyenlőségi programjának (HEP) második egyeztető fórumát. A múltkor kihagyott  két csoport, az LMBT-emberek és a szenvedélybetegek is bekerültek a törvényileg előírt másik öt csoport mellé.

 - Ennek egy nyitott programnak kell lennie, amelyhez aki szeretne célcsoportként bekerülni, annak meg kell rá adni a lehetőséget - nyitotta meg a HEP mai második egyeztető fórumát Solymos László alpolgármester, aki Joób Márton betegsége okán vezette a ma délutáni ülést. A helyi esélyegyenlőségi program, amely egyébként a város uniós pályázatainak egyik feltétele a leginkább hátrányos helyzetűnek megítélt célcsoportok helyzetének javítására fogalmaz meg helyzetelemzést és intézkedési tervet.

Ahogy lapunk két hete elsőként beszámolt róla, az anyag első változatába az öt törvényileg kötelező célcsoport mellett a Szegedi LMBT Közösségért Csoport szerette volna, ha a szexuális- és nemi kisebbségek is bekerülnek, amelyet elutasítottak azzal, hogy vannak még egyéb csoportok - példaként a kábítószerfüggőket és egyéb szenvedélybetegeket említették akkor - akik bekerülhetnének, de ők elvennék a fókuszt.

Az anyag második, bővített változatába végül mindkét célcsoportot bevették.

Ezáltal összesen hét csoportról készült helyzetelemzés, és intézkedési terv. A felvezetőben elhangzott, hogy - ahogy arról lapunknak adott interjújukban beszéltek az LMBT-aktivisták - a fővárosi HEP-be is már bekerült ez a passzus. Az alpolgármester hangsúlyozta: cél, hogy minden érintett bekerüljön a HEP-be.

Az anyag részleteit Kormos Anita, a Humán Közszolgáltatási Iroda munkatársa ismertette. Elmondta, múltkor azért az intézkedési terv ismertetésével kezdtek, mert több probléma is adódott az adatgyűjtés során, ugyanis a Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer adatbázisába sok 2017-es adat még nem került fel, ezért saját helyi gyűjtéseket is használniuk kellett a helyzetelemzések elején felsorakoztatott demográfiai, jogszabályi, stratégiai információk megadásához.

Külön kiemelte ezért az egyes csoportok érdekvédelmi szervezeteinek segítségét. Az az LMBT-csoport javaslatait úgy találták, mind a hét csoportnak hasznosak, így a közös tervbe is az eredetileg tervezettnél kettővel több pont került bele. A csoporttal egyébként elmondása szerint még ősszel találkoztak először, és a legfontosabb kéréseik, hogy az önkormányzat által fenntartott intézményekben érvényesítsék az egyenlő bánásmódot, és segítsék az érdekvédő civileket az árszabás felülvizsgálatával - az előző ülésen el is hangzott, hogy az LMBT-csoport több ezres óradíjért tart rendezvényeket az IH-D2 közösségi térben. 

Képünk illusztráció, forrás: Szegedi LMBT Közösségért Csoport

Ezután vázlatosan ismertették, hogy az immáron hét csoport helyzetelemzései mit tartalmaznak. Az első csoport a jogszabály sorrendje szerint a mélyszegénységben élők, és a romák. Hangsúlyozták, hogy témának mennyi szerteágazó aspektusa van, így ide lehet sorolni a hajléktalanokat, a munkanélküliség és a lakhatás problémáját is - összességében tehát ez az összes célcsoporton átível - hangzott el. (Különösen érdekes mindez annak fényében, hogy a Fidesz közben épp kriminalizálná a hajléktalanságot.)

Elmondta, hogy a városban javultak a munkanélküliségi mutatók, és érdekes módon megfordult a nemek aránya: míg 2012-ben többen voltak férfiak közül álláskeresők, most a nők aránya a magasabb. A bérlakásprogramra folyamatosan sokszoros a túljelentkezés, így azt mindenképpen folytatni kell - vonta le a következtetést. A romák kapcsán kiemelte még a város antiszegregációs tervét, amelybe illeszkedik a HEP.

gyerekek kapcsán az anyag részletesen szót ejt a demográfiáról, intézményekről, szociális ellátásról. Kormos két dolgot emelt ki: az egyik, hogy az országos viszonylathoz képest Szegeden nem csökken, csak stagnál a születésszám, a másik pedig a városban elérhető kisgyermekes bérlet - amelyet négyezer forintért már több mint négyezer család igénybe is vett.

A tevékeny időskort emelte ki a szépkorúaknál. Hozzátéve, hogy nem csak ismeretfelhalmozásról van szó, hanem az egyre több kihívásra való felkészülésre is. Jó példaként hivatkozott az Idősek Akadémiájára, amely a Szegedi Tudományegyetem szervezésében különböző témakörökben időseknek. Az Idősügyi Tanács pedig fontos együttműködés számukra - lényegében kapocs az önkormányzat és a városban működő idősügyi szervezetek közt.

A cél a hosszabb és minőségibb élet - hangsúlyozta.

A nők csoportja következett ezután. Itt szó esik foglalkoztatottságról, iskolai végzettségről - amelyről az anyag megállapítja, hogy még mindig hátrányban vannak -, a családon belüli erőszak problémájáról, és a krízishelyzetekben igénybe vehető szolgáltatásokról, mint például az átmeneti elhelyezés.

A fogyatékkal élők csoportjánál az önálló élet és a mindennapok segítését nevezte meg fő célokként. Ebben együttműködnek helyi érdekvédelmi szervezetekkel, például az olyan projektek kialakításában, mint a múltkor ismertetett hangos lámpa, illetve a parkolás és a tömegközlekedés akadálymentesítése. Elmondta: az önkormányzati intézmények felújításakor már követelmény, hogy akadálymentes legyen.

Hatodik csoport a szenvedélybetegek - itt jelezték, igyekeztek kitágítani a kört, de elsősorban azért a kábítószer- és alkoholfüggőségben szenvedőkre koncentráltak. A segítség tervezett módjai közt szerepel az intézményrendszer fejlesztése, prevenciós rendezvények, fórumok tartása, valamint a szenvedélybetegek hátrányos megkülönböztetésének kezelése.

Az LMBT-embereknél kiemelte, hogy még mindig nagy arányú a látencia, vagyis azok aránya, akik az esetleges kirekesztéstől félve nem merik felvállalni identitásukat. Emiatt fontosnak tartja a befogadó közeg elősegítését. Elmondta, hogy nekik alapvetően az önkormányzat által fenntartott intézményekre van "ráhatásuk", itt követelmény lesz az egyenlő bánásmód alkalmazása, és

reméli, hogy ezáltal "úttörőként az élen" a magáncégeket is erre ösztönzik.

Kiemelte, hogy a legkomolyabb problémák az egészségügyi intézményekben, a lakhatáskor - pl. albérlet kivételekor - és a munkahelyeken tapasztalhatók diszkrimináció terén.

Képünk illusztráció

Nagy Mihály, a Szegedi Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke a tárgyalás végén megköszönte a szegregátumban élők helyzetének javítására tett intézkedéseket. Később Szentistványi István önkormányzati képviselő is méltatta a Cserepes sori telepek "humanitárius felszámolását". Kiemelte a dorozsmai tanodafejlesztést, és a közösségek segítését. Elmondta, reméli, olyan lakásrendelete lesz Szegednek, amely a leginkább rászoruló lakosokat tudja segíteni.

Halászi Krisztina, a Szegedi LMBT Közösségért Csoport tagja köszönetett mondott, hogy bekerültek a HEP-be, és kifejezte, reméli, hogy eredményes lesz. Gyömöri Katalin a járási hivataltól megköszönte a rugalmasságot, amit a résztvevők mutattak. A lényegében véglegesnek tekinthető, több mint száz oldalas HEP-et június 22-én (jövő pénteken) terjesztik be a közgyűlés elé, ekkor hozzák nyilvánosságra is azt.

Fizetnek a kitiltásért

Az Új Nemzedék Központ (ÚNK) közösségi tereiből kitiltott Szegedi LMBT Közösségért Csoport eljárást indított az Egyenlő Bánásmód Hatóságnál (EBH). Ennek részleteiről nemrég beszéltek lapunknak adott interjújukban a szervezet tagjai.

Június 5-én az EBH ítéletet hozott: megállapították, hogy az ÚNK megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, és a Szegedi LMBT Közösségért Csoporttal szemben a tagok szexuális irányultsága és politikai véleménye miatt közvetlen hátrányos megkülönböztetést valósított meg. A hatóság megtiltotta a jogsértő magatartást és százezer forint bírság, valamint 17 ezer 275 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte az Új Nemzedék Központot.

(Szeged.hu)

Hozzászólok!
Kapcsolódó cikkek